Melyek ezek a gátló reakciók?
Utasítás, parancsolás,
fenyegetés, figyelmeztetés, prédikálás, tanács, megoldási
javaslatok, kioktatás, logikai érvelés, ítélkezés, hibáztatás,
kritizálás, kifigurázás, gúny, értelmezés, diagnosztizálás,
bagatellizálás, kérdezősködés, faggatózás, dicséret,
egyetértés, elterelés, humorizálás...
Ezek a felsorolt verbális sorompók –
ahogy Thomas Gordon nevezi őket – érzelmileg áthatott
helyzetekben jelentenek megakadást, a megosztás és megértés
kudarcát.
A jelenet fontos eleme, hogy az egyik
fél, esetünkben jellemzően a gyerek valamilyen erős érzelmi
állapotban van. Ha nyugodt, kiegyensúlyozott a gyerek és a szülő,
akkor a legtöbb reakció használható, sőt, sokszor kell is
kérdezni, dicsérni, egyetérteni, humorizálni, vagy egy erélyes
parancsszó is adekvát például egy veszélyes helyzetben. Ezek a
hétköznapi kommunikáció természetes részei.
Ám bizonyos reakciók minden esetben
ártalmasak, mert nem segítik a gyereket, félrevezetik az érzelmi
útvesztőben és rombolják az énképét, összezavarják a
megértését.
A fenyegetőzés, a gúny, az
ítélkezés, a hibáztatás minden esetben kerülendő reakciók,
mert a szülő indulatát fejezik ki, mert ezek használatával a
szülő visszaél szülői pozíciójával.
Például a gúnyos kifigurázásról tévedés
azt gondolni, hogy a gyerek, mintegy tükörben látva magát „jobb
útra tér” - nem. Megalázva érzi magát, egy olyan helyzetben,
amelyikben alapból nem érezte jól magát.
A szülő dolga saját frusztrációján
uralkodni és a gyerek érzelmi állapotára koncentrálni, azzal
segíteni őt, hogy elfogadással, szeretettel reagálunk, megértjük,
hogy valami bánata, fájdalma, csalódása, nehézsége van. A
gyerek nem ellenünk, nem rosszaságból visít hangosan, hanem mert
valami gondja van, amiért nem lehet, tilos büntetni, megszégyeníteni őt.
A következő táblázatban
összefoglalom, hogy melyik reakció állja meg a helyét nyugodt,
hétköznapi helyzetben, és melyeket lehetőleg töröljünk
teljesen a szülői eszköztárunkból.
| Érzelmi helyzetben kerülendő "verbális sorompók" | MINDIG kerülendő reakciók | Nyugodt, adekvát kontextusban helyénvaló reakciók |
Utasítás, parancsolás,
|
Utasítás, parancs (veszély esetén) | |
Fenyegetés, figyelmeztetés,
|
Fenyegetés | Figyelmeztetés (veszély esetén) |
Prédikálás,
|
||
Tanács, megoldási javaslatok,
|
Tanács, megoldási javaslatok,
|
|
Kioktatás, logikai érvelés,
|
Kioktatás
|
Logikai érvelés,
|
Ítélkezés, hibáztatás,
kritizálás,
|
Ítélkezés, hibáztatás, kritizálás | |
Kifigurázás, gúny,
|
Kifigurázás, gúny,
|
|
Értelmezés, diagnosztizálás,
|
Értelmezés, diagnosztizálás
|
|
Bagatellizálás,
|
Bagatellizálás,
|
|
Kérdezősködés, faggatózás,
|
Kérdezősködés, faggatózás,
|
|
Dicséret, egyetértés,
|
Dicséret, egyetértés,
|
|
Elterelés, humorizálás...
|
Elterelés, humorizálás...
|
Érzelmileg
felkavart lelkiállapotra a megfelelő, követendő reakció az
empatikus megértés, az érzelem felismerése, megnevezése, a
gyermek iránti szeretet kimutatása azzal, hogy megérjük,
megnevezzük a problémáját, az érzelmi állapotát. Vele vagyunk.
Elviseljük. Bírjuk.