2016. március 6., vasárnap

A gyerekem anyja, az anyám lánya avagy minden embernek van köldöke

Az a különleges és hihetetlen állapot, hogy egy magzat, egy kis élőlény növekszik a nő testében természetesen hívja elő azokat az érzeteket, még a nem-verbális, sőt emlékezet előtti időkből, amikor ő maga volt magzat, amikor őt hordozta az anyja a szíve alatt.

Finom és olykor sziklanehéz azonosulás és elkülönülés zajlik le ebben a folyamatban: a nő egyszerre a magzat és önmaga anyja – milyen lehetett nekem ott benn, milyen lehetett az anyámnak, jól élte meg vajon, vagy utálta magát... – és átalakulnak, átszíneződnek a korábbi kötelékek.

Milyen legendák, történetek keringenek a leendő nagymama szüléseiről, az ő terhességéről, lehet-e kérdezni ezekről? Mit jelentenek ezek a részletek a várandós nőnek? Ébreszthet empátiát, de lehet dühös is. Miért úgy volt, miért nem máshogy...?!
A babavárás negyven hete időt ad erre a (gyász) folyamatra, hogy leányból anyákká váljunk az anyánk mellett, egyenrangúbbá váljunk, saját elképzeléseket alakítsunk ki, saját döntéseket hozzunk. Mintha új ruhát, vagy új szemüveget kapnánk, amin át már máshogy nézünk az anyánkra. Ő is átment ezen, máshogy élte meg, mind máshogy éljük meg, de kihordott, kiszült, s most én várok gyereket, egy másikat, a sajátomat.

Lélektani értelemben ez az elkülönülési folyamat akkor is megtörténik, ha amúgy érzelmileg vagy gazdaságilag még folyamatban van a leválás. Lehet, hogy bizonyos döntéseket nehezebb, vagy lehetetlen meghozni egy függőségi helyzetben, de az a valamilyen élmény, hogy a nő várandós és szülni fog, a sajátja, az ezzel járó lelki folyamatokkal együtt.

Az anyák mindenképp nagy horderejű kapcsolatot jelentenek mind a nők, mind a férfiak életében, számtalan történet, érzelem hangulat, emlék sűrűsödik ebben a kapcsolatban. Az identitásunk egyik fontos táptalaja az anya, mindaz amit tőle kaptunk, vagy nem kaptunk, az ő érzelmi-lelki öröksége az amihez képest meghatározzuk magunkat.

Ennek a perspektívája változik meg onnantól, hogy nagyon szeretne egy nő babát, de nem fogan meg, vagy épp nagyon nem szeretne babát, de a párjának ez fontos, illetve leginkább amikor kiderül, hogy babát vár, és a csöppség még pár centis, de dobog a szíve, mutatja a monitor. Nagyjából innentől kezdődik a folyamat, amelyben a nőből anya lesz és az a komplex érzés-élmény
massza, ami a saját édesanyjához fűzi elkezd megváltozni, kiegészülni.

Mint valami pszichothillerben esik szét a lélek: a magzat és a várandósság is besokszorozza önmagát: minden ember egyszer magzat volt, „pocatlakó”, minden embernek van köldöke, köldökzsinór táplálta... Minden anya élménye ez, gyereket vártak, szültek... Egy ideig szédítő ez a ringlispír, a várandós egyszerre lesz magzat, anya, sőt nagymama...az érzékelés végtelenné tágul, semmi sincs a helyén, mígnem aztán lassul ez az érzelmi körhinta, új helyekre rendeződnek az új szerepek, elfogadódik az új élet, lassan megnyugszik a lélek.

Semmi sem lesz ugyanaz már.

Neked mit jelent a várandósságod?


UPDATE:
 2016 áprilisától ingyenes Várandós Beszélgető Csoportot indítok a Budai Gyermekkórházban.
További információkat itt találsz.
Jelentkezés március 25-ig a kabaipiroska@szelidszulo.hu emailon.